Lejelentkezem, magamnál. Merthogy úgyse olvassa senki se ezt a blogot, és nem is azért készült, hogy bárki is olvassa... De magam szórakoztatására megteszi. Éppenséggel naplót is vezethetnék helyette, de egyrész nagyobb a lebukásfaktora, másrész, meg kinek van kedve oldalakon át körmölni a saját kis hülyeségeit. Minek is, úgyis csak elégetném ahogy leírtam, akkor meg nem is tudnám visszaolvasni se. Meg úgy is éjjel géppel az ölembe üldögélek, akkor miért ne szánnám rá az időt, hogy minden kínom-bajom kiírjam magamból? Már néha fáj a sok hülyeség, amit az interneten össze lehet olvasni. Aztán meg azért csak jó tudni néha, mi van a világgal.
Voltam kirándulni. Nem nagy dolog, órás utazgatás, melegbe, aztán mire odaértünk, szakadt az eső. De jó volt esőbe fagyizni. Nemmellesleg pedig az volt az első fagyim amit ettem, mióta csináltattam a piercinget. Bár aznap itthon ettünk milkás jégkrémet.
Voltunk sétálgatni volt osztálytárssal, akivel régen találkoztam. Leamortizált, kikészített, lefárasztott, miegyéb, de jó volt.
Meg festettünk. Falat, meg ajtót. Jó kis szórakozás volt.
Elfogyott az élményem.
